Új Magyar Szociáldemokrácia

Írta: Hiller István, 2004

 

Tartalom:

Bevezető

1. Az új szociáldemokrácia szükségszerűsége

Miért kell új program?

Új kérdésekre új válaszok

Azonos értékek – különböző utak

2. Nemzet és szociáldemokrácia

Magyarország egy és oszthatatlan

Az új magyar szociáldemokrácia nemzetfelfogása

3. Európa és az új magyar szociáldemokrácia

Európai integráció: a különbözőség ereje

A kisebbségek nagysága

Globalizáció, integráció és nemzet

Magyarország kinyitja kapuit

4. Az állam és az új magyar szociáldemokrácia

Partnerség állam és állampolgár között

A kisebb, ám aktív, szolgáltató állam

Gazdaság: az állam nem fékez, hanem gyorsít

5. Az új szociáldemokrácia társadalomképe: a felemelkedés esélye

Senki sem marad magára

Segítséget a legszegényebbeknek

Nyitott kapukat a középen állóknak

Garanciákat a tehetőseknek

Az új jóléti állam: esélyteremtő és szolidáris állam

Egyenrangú partner: a civil társadalom

6. A zöld szociáldemokrácia

Összhangban a természettel

Jövőorientált energiagazdálkodás

Körültekintő településgazdálkodás

Környezettudatos nevelés

 

 

Bevezető

Eltelt tizenöt év. Magyarország ma szabad. A lendület azonban, amelyet a rendszerváltással nyert, lassan kifulladóban van. Kitűzött nagy célok váltak valóra. A rendszerváltás kora véget ért. Új kezdődik. Az európai uniós tagállam Magyar Köztársaság korszaka. Eltelt tizenöt év. Magyarország ma szabad és igazságtalan. Kitűzött nagy célok nem váltak valóra. Vagyon, családi háttér, születési hely, nem, régió, származás még mindig sokkal-sokkal inkább meghatározó, mint tehetség, szorgalom, tudás. Még mindig nagy a szegénység. Eltelt tizenöt év. A rendszerváltás korának legsikeresebb pártja a Magyar Szocialista Párt. Az MSZP az egyetlen párt, amely két szabad és demokratikus országgyűlési választást nyert meg, s ennek alapján kétszer alakított koalíciós kormányt.

Az MSZP az egyetlen párt, amely ugyanabban az évben, amikor parlamenti választást nyert, győzelmet aratott az önkormányzati választásokon is (2002). Az MSZP nemzetközileg is sikereket ért el, a Szocialista Internacionálé tekintélyes tagja. Tagjai választott vezetőként vagy résztvevőként minden jelentősebb szociáldemokrata szervezetben jelen vannak, európai parlamenti képviselői az Európai Szocialisták Pártjának frakciójában dolgoznak. Ezzel együtt a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben a magyar baloldalnak csak lépésről-lépésre formálódott az ideológiája. Gyakran hátráltatták külső okok, ám nem ritkán belső akadályok is. Lassabban alakult, mint amilyen sebességgel változtak a körülmények. AZ MSZP próbált ütemet tartani, de ez ritkán sikerült, így többnyire állandóan halmozódó hátránya ledolgozásán munkálkodott. Minden kétséget kizáróan a siófoki nyilatkozat, majd a Magyar Szociáldemokrata Charta volt a legkiemelkedőbb elvi összegzés, ám e két dokumentum szinte semmilyen nyilvánosságot nem kapott.

A Magyarország mindannyiunké című, évtizedet átfogó program szakterületi-szakágazati jövőképet nyújtott, s a későbbi, 2002. évi választási győzelem szakmai kiindulópontja lett. Mindezek együttes eredményeként az MSZP értékrendje s elfogadott értékvilága ma megkérdőjelezhetetlenül szociáldemokrata, a rendszerváltás korának egyik legfontosabb politikai eredménye. Büszkén vállalható másfél évtized.

Csakhogy új korszak kezdődik. A modern Köztársaság kora az esélykülönbségek mérséklésének, az esélyteremtés sikeres politikájának korszaka kell legyen. Az új magyar szociáldemokrácia korszaka. Változni kell! Ismét változni.

 

Az új szociáldemokrácia szükségszerűsége

 

Miért kell új program?

Tizenöt éve kiáltottuk ki a harmadik Magyar Köztársaságot. Az új magyar szociáldemokrácia programja az 1989 óta eltelt időszak lezárása és egy új nyitánya. Eddig a feladat az volt, hogy békés és nyugodt átmenetet teremtsünk a diktatúrából a demokráciába, létrehozzuk a piacgazdaságot. A baloldal ezt a korszakot lezártnak tekinti. A Köztársaság felemelkedése és megerősödése azonban még nem ért véget. Az új magyar szociáldemokrácia új korszakot nyit. A baloldali gondolkodás is számot vet a múlt történéseivel, merít a hagyományokból, és tanul a tévedésekből. Az eltelt tizenöt év legfőbb tanulsága, hogy a szociáldemokrácia megújulása nem egyszerűen politikai érdek, hanem szükségszerűség. Szükségszerűség abban az értelemben, hogy versenyképes, és az állampolgárok számára el- és befogadható baloldal nélkül nincs magyar demokrácia.

Tizenöt év után kifulladt a rendszerváltás lendülete, az állampolgárok nem érzik eléggé magukénak a Köztársaságot. Az állampolgár kevéssé tekint sajátjaként az állami intézményrendszerre, így működtetésében sem hiszi érdekeltnek magát. A pártok, a törvényhozás, a mindenkori kormányzat iránti bizalom csökkent az elmúlt évtizedben. Az állampolgárok egymás közötti kapcsolatából is hiányzik az a kapocs, amely összekötné őket érdekeik, értékeik tudatosításában. A társadalomban másfél évtized után egyre inkább eluralkodik a politikaellenesség, a demokrácia intézményeivel szemben folyamatosan csökken a bizalom, az állampolgárok szkeptikusak az olyan fogalmakat illetően, mint törvény előtti egyenlőség és a társadalmi szolidaritás. Az új szociáldemokráciára azért van szükség, hogy az állampolgári öntudat megerősítésével újraépítse a demokratikus közösséget. Ez az a közösség, amely a hagyományos kapcsolódásokat, a családot, a helyi közösségeket, a társadalmat integrálva képes előrevinni és megvédeni a köztársaságot. Ugyanis csak egy erős, demokratikus közösség képes megvédeni a köztársaságot a szélsőségektől.

A közép- és kelet-európai rendszerváltozások után Európában marginalizálódott a szélsőbaloldal: ma a kontinens egyetlen országában sincs olyan szélsőbaloldali mozgalom, amely a legitim politikai hatalom közelébe kerülhetne. Ugyanakkor Európa minden országának szembe kell néznie a hagyományos vagy újtípusú radikális jobboldal előretörésével. Ez alól Magyarország sem kivétel. Az új magyar szociáldemokrácia lebontja a falakat a különböző politikai elveket valló demokraták között, de erős falakat épít a Köztársaság köré a jobbról vagy balról érkező szélsőségesek ellen. Európa minden demokratája megveti a szélsőséges politikai erőket és mindenkit, aki velük kokettál. Magyarországon a jobboldal egy része mégis a radikális jobboldallal kacsint össze. Az új magyar szociáldemokrácia a társadalmat szólítja partneréül a szélsőségekkel szemben vívott harcában.

A biztonság megteremtése Magyarország ma szabad és igazságtalan. Tizenöt évvel a rendszerváltás után még mindig nem teljes a demokrácia diadala, mert az állampolgárok egy része a rendszerváltás vesztesének érzi magát. A rendszerváltás inkább a leszakadást, mint a felemelkedést jelentette honfitársaink közül igen sokaknak. A nyomor, a létbizonytalanság túl sokak számára még ma is a hétköznapok valósága. Messze nem elégséges a társadalmi mobilitás: a felemelkedés esélyét még mindig alapvetően meghatározza, hogy ki hová, milyen családba születik. A magyar társadalom nem vált szociálisan nyitottabbá. Elkeseredettség uralkodik Magyarország elmaradott régióiban, a gyakran jelentkező diszkrimináció bénítja a romák életesélyeit és a nők egyéni érvényesülését. Agyonhajszolt társadalomban élünk: a megélhetésért folytatott állandó küzdelem lefoglalja a társadalom tagjainak minden idejét. A szabadidő luxus. A pihenés, a kultúra, a sport sokak számára elérhetetlen. A bizonytalanság és a pesszimizmus még a tehetősebbeknél, a sikeresebbeknél is befolyásolja az életmódot. Az önállóság és az öngondoskodás iránti igény, a jövőorientált szemlélet ellenben igen kevéssé van jelen, honfitársaink közel kétharmada számára ezek nem létező értékek. A magyar társadalom jó része még mindig nem hisz saját erejében, nem hisz abban, hogy képes saját jövőjét formálni. A magyar lakosság többsége szerint hiányzik a társadalomból a szolidaritás értéke. Erős Köztársaság nincs ott, ahol a létért folytatott küzdelem foglalja el a polgárok hétköznapjait. Erős Köztársaság nincs ott, ahol a tehetősek számára a szolidaritás, a segítségnyújtás, az áldozatvállalás nem önkéntes, hanem csak kikényszeríthető. Új szociáldemokráciára azért van szükség, hogy a szolidaritást újraélessze a magyar társadalomban. Új szociáldemokráciára azért van szükség, hogy szabad és igazságos legyen Magyarország.

 

Új kérdésekre új válaszok

A szociáldemokrácia megújulása azért szükséges, mert másfél évtized után immár érdemes összegezni tapasztalatokat. A Magyar Köztársaság európai uniós csatlakozásával új történeti korszak kezdődik. A gazdasági átalakulás és a szociális feszültségek miatt tizenöt éve állandó vita folyik arról, hol kell meghúzni az állam határait, mikor és meddig kötelessége és felelőssége az államnak beavatkozni a piac működésébe. A rendszerváltozás után az állam kivonult számos területről, de helyét nem tudta betölteni sem a piac, sem a civil szféra. Az eddigi kormányok sem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy hol húzódjanak az állam határai. Valójában a kérdés rossz. Az új magyar szociáldemokráciának az állam szerepét és cselekvésének módját kell meghatároznia. Azét az államét, amely nem hagyja cserben egyetlen polgárát sem. Az új magyar szociáldemokrácia megváltoztatott és karakteresen baloldali társadalompolitikát igényel. Aki egyszerre mindenkivel akar minden jót tenni az elaprózza az erejét, s végül senkivel sem tud semmit sem kezdeni. Világos és határozott irányra, tudatosan vállalt preferenciákra van szükség ahhoz, hogy hatékony és progresszív baloldali politikai gyakorlat kerülhessen megvalósításra. Az új magyar szociáldemokrácia számára a nemzet testesíti meg azt a cselekvőképes egységet, amely az ország jövőjét biztosítja. A nemzet és a nemzet feladatainak újrafogalmazására van szükség a globalizáció egyre intenzívebb időszakában, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás évében. A nemzetnek új, alapvetően fontos feladatai lesznek ebben a most elkezdődő korban. Az új magyar szociáldemokrácia programja a nemzet valódi kiterjesztésében hisz. Ehhez szükség van a szolidaritás működő és eleven eszméjére, mely valódi kapcsolatot teremt a nemzet tagjai között, hogy a nemzet ne csupán politikai szlogen, elvont és manipulációk áldozatául esett fogalom legyen. Újra kell tehát gondolnunk a nemzet, az állam és a minket körülvevő természet viszonyát a baloldali politikához. Az új magyar szociáldemokrácia programja ezekre a kérdésekre ad választ. Az új magyar szociáldemokrácia haza és haladás modern, XXI. századi programja.

 

Azonos értékek – különböző utak

A múlt század ’80-as ’90-es éveiben sokan azt hitték: a neoliberalizmus végleg győzelmet aratott. Azt hitték, ez a történelem vége. Tévedtek. A piac mindenhatóságába vetett hit illúziónak bizonyult, a növekvő egyenlőtlenségek a harmadik világ és a fejlett országok, valamint egy-egy társadalmon belül a szegények és gazdagok között a szolidaritás és igazságosság új igényét termelték ki. A modern szociáldemokrácia nemcsak az adott időpontban kínálkozó lehetőséget akarja kihasználni, hanem gondoskodni kíván arról is, hogy a társadalom ereje a következő generáció szempontjából is maximális legyen. A jelenre koncentráló piacfelfogás nincs tekintettel a távolabbi jövőre, nem kíván befektetni a jövőbe. Nem veszi figyelembe az esélyegyenlőségért folytatott küzdelmet sem. Ez pedig az új szociáldemokrácia egyik alappillére. A ’90-es években végigsöpört a világon a baloldali gondolat megújulása. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, vagy Brazília abban közösek, hogy mindenhol egy olyan baloldali párt került hatalomra, amely szakított a 70-80-as évek avitt baloldaliságával, és megújította önmagát. Az amerikai új demokraták, az angol harmadik út, a német új közép vagy a brazil lulisták programjában vannak erőteljes közös vonások, de mindegyik a saját országának sajátosságait figyelembe véve formálta önmagát. Vagyis minden országnak, minden szociáldemokrata pártnak meg kell találni a saját útját. Azonos értékek alapján állunk, de saját utunkat kell járnunk. Ez a feladat áll az MSZP előtt is. Mindenütt nagy viták folynak a szociáldemokrácia, a baloldal jövőjéről, s egyetemesen alkalmazható válasz nincs. Vállalni kell a vitákat a baloldalon belül, s a baloldalon kívül, s a közép-európai, magyar viszonyokra megfelelő választ kell megtalálni. Nincs recept! A feladat nem a külföldi minták lemásolása, hanem más országok tapasztalatainak értékelése és a honi sajátosságok figyelembe vételével értékeink újrafogalmazása és határozott büszke vállalása. Új hagyomány teremtése, a XXI. századi új magyar szociáldemokrata program megalkotása.

 

Nemzet és szociáldemokrácia

 

Magyarország egy és oszthatatlan

Magyarország kettészakadt. Kettészakadt gazdasági értelemben: a gazdasági fejlődés alapvetően a nyugati országrészre összpontosul, minél keletebbre haladunk, annál több reménytelenül leszakadt és elmaradott térséget találunk. Kettészakadt jóléti értelemben: a szegények és gazdagok közötti szakadék egyre mélyül, a vagyoni különbségek rikítóak. Ezt a kettészakítottságot fokozzák a társadalmon belül meglévő mesterséges és indokolatlan feszültségek: többek között a fiatalok és idősek közötti generációs problémák, a diszkrimináció megléte miatti férfi-nő ellentét. A tradicionális és régóta meglévő megosztottsághoz hozzájön a politikai kettészakítás tudatos politikája. A jobboldal azt üzeni: két Magyarország létezik, amelyek közül csak az egyiknek van létjogosultsága. Ez a politika súlyos következményekkel járt. Magyarországon ma a megosztás politikája szétrobbant családokat, ellenséggé tesz barátokat, és lehetetlenné teszi a párbeszédet. Veszekedéssé válik minden politikai vita, a gyűlölet és a bizalmatlanság áthat minden társadalmi és gazdasági kapcsolatot, megbénítja a demokrácia normális működését. Ennek a folyamatnak megálljt kell parancsolni! Az új magyar szociáldemokrácia az igazságos társadalomban és a kulturált politikában hisz. Tudja, hogy szétdarabolt társadalom nem lehet sikeres. Az igazi szolidaritás egymás iránt az, ha a tőlünk különbözővel is sorsközösséget vállalunk. Az új magyar szociáldemokrácia nemzetpolitikája az újraegyesítés politikája: Magyarország egy és oszthatatlan.

Míg a földrajzi, gazdasági és jóléti megosztottság enyhítése tudatos gazdaság- és társadalompolitikát igényel, amely hosszabb távon gyógyítja a problémát, addig a politikai megosztottság gyorsabban orvosolható. Az új magyar szociáldemokrácia értékközpontú politika: egységes nemzetben gondolkodik, amely a világnézet, a vallás és a vélemények sokszínűségére épül, de összetartó ereje a közös történelem és kultúra, a nemzeti célokban való egyetértés, és az autonómiák tisztelete. Versenytársaira, mint ellenfelekre, s nem mint ellenségekre tekint. A politizálás legfőbb helyszínének az Országgyűlést, s az Európai Parlamentet tartja. Hisz abban, hogy minden politikai irányzat célja közös lehet. E közös cél a nemzet felemelkedése, ám azt más eszközökkel, más úton képzeli el. Ezért a magyar politikának ismét az értékek és elvek versenyévé kell válnia. Azzá, ami volt 1998 előtt. A politika csak így szerezheti vissza a Köztársaság állampolgárainak bizalmát.

 

Az új magyar szociáldemokrácia nemzetfelfogása

A nemzet fogalmát a baloldal mindig kritikai szemmel nézte: azt kutatta, hogy a fennálló viszonyokhoz képest, hogyan terjeszthető ki a fogalom, hogyan vonható be minél több ember a nemzetbe. A mindenkori demokratikus baloldal célja, hogy a nemzetbe tartozók körét a politikai jogok kitágításával bővítse, minden polgár számára elérhetővé tegye. Az új magyar szociáldemokrácia nemzetfelfogása jogkiterjesztő és befogadó. Elutasít minden olyan felfogást, amely a társadalom valamilyen csoportját, vagy tagját nem tartja a nemzet másokkal egyenjogú részének. Az európai baloldal megküzdött a szólás- és gyülekezés szabadságáért, kiharcolta a szegények szavazati jogát és a nők egyenjogúságát, illetve ellehetetlenítette azokat, akik a különböző vallásúak között még a házasságot is tiltották. A harc a feudális, kirekesztő nemzetfelfogással szemben azonban nem szűnt meg. Ma is kitaszítanak kisebbségeket. Magyarországon nem jó romának lenni, még mindig társadalmi hátrányt szenvednek a fogyatékkal élők, s azok, akik akadályoztatva vannak a tanulásban. Magyarázkodni kell azért, ha valakinek más a szexuális irányultsága, mint a többségé. Így van ez akkor is, ha a baloldali politikai harcok eredményeképpen általános polgárjogot nyert a magánélethez való jog. Nincs külön vállalkozó-Magyarország, nincs cigány-Magyarország, nincs fogyatékos-Magyarország, nincs nyugdíjas-Magyarország. Ez mind egy és ugyanaz az ország. Magyarország, a hazánk. Tudomásul kell venni, hogy a nemzet régen jelentette csak azoknak a közösségét, akik, nemesek lévén, politikai jogokkal rendelkeztek. A nemzet fogalmának és tagjai körének bővítése, a jogkiterjesztés mindig is a progresszió programja volt. A nemzet állampolgári kiteljesedése és bővülése a baloldali progressziónak köszönhető. A választójogi követelések érvényesítésével teremtődtek meg a polgárosodás fontos feltételei: a polgári lét egyik alapvető eleme a közügyekben viselt felelősség, amelyet a választójog kiterjesztése jelentett. A nemzet alapja, hogy a társadalom politikai-jogi lehetőségei minél szélesebbek legyenek: az új magyar szociáldemokrácia törekvése, hogy jog és felelősség viszonyát egyensúlyba hozza.

A nemzet egységéhez ez a baloldal legfőbb hozzájárulása. Az új magyar szociáldemokrácia törekvéseiben a nemzet, mint kulturális egység, és mint politikai egység összekapcsolódik. A baloldal célja, hogy a kulturálisan egy nemzetnek tekintett sokaság politikai és szociális jogai tekintetében is egységet alkosson. Az állampolgárok és az állam közötti új kapcsolat baloldali, szociáldemokrata elképzelése az emberek közötti viszonyokat is az egyenrangúság szintjére kívánja emelni. Ennek alapját a nemzeti integráció jelenti. Az integráció nem csak a mai szóhasználatban előforduló – európai uniós – értelemben fontos. Az integráció a nemzet önmagára vonatkozó egységesülési folyamatát is jelenti: békés nemzetegyesítést jelent. A nemzeti integráció alapja és feltétele a konszenzus. A konszenzus abban nyilvánul meg, hogy a társadalom, de legalábbis a társadalom döntő többsége bizonyos alapértékeket elfogad. A nemzeti integráció tehát értékközösséget jelent. Ennek érdekében, annak tisztázására van szükség, hogy melyek azok az alapvető értékek, amelyekben mindannyian egyetérthetünk. Ezek az értékek szokásokban és hagyományokban is megnyilvánulhatnak, mert összekapcsolódnak a múltból magunkkal hozott értékek, a jelen iránymutató értékei és a jövőbeli céljainkat kitűző értékek. A nemzeti integrációhoz már az értékekről folyó társadalmi vita is közelebb visz minket. A vita-helyzet ugyanis előfeltételezi annak konszenzusát, hogy bármit is gondolunk a világról, a magyar társadalomról, a magyarságról, képesek vagyunk ütköztetni véleményünket, hiszen közös múltunk, közös hagyományaink vannak. Közös a történelmünk, amelyhez a baloldal, a szociáldemokrácia is hozzájárult demokratikus céljaival. A jövő sikere nem a parttalan civakodásban, hanem a párbeszédben s az értelmes vitában áll. A párbeszéd, egymás gondolatainak jobb megértését, a közösséget vagyis a hazát szolgálja, a viták pedig az értékek ütközését, vagyis a haladást. Az értékviták azért is fontosak, mert a társadalomnak folyamatos önkorrekcióra van szüksége, ezért adott esetben mérlegelni kell, melyik érték fontosabb. Egyetlen társadalmi berendezkedésről sem kell elhinni, hogy tökéletes, a piacgazdaság sem az, ezért az új magyar szociáldemokrácia vallja és vállalja a rendszerkritikát is. A nemzeti integráció alapjáról és társadalmi berendezkedésről zajló vitákat nem tekinthetjük idegennek a köztársasági demokratikus eszméktől. Az új korszak Magyarországát, az európai uniós tag Magyar Köztársaságot együtt formáljuk. Ehhez a közös erőfeszítés, a múlttal való szembetekintés és a jövő alakításának közös akarata nélkülözhetetlen. Az új magyar szociáldemokrácia kezdeményező és aktív résztvevő szerepet kíván játszani e vitákban, mert hozzájárulnak a nemzeti integráció elmélyítéséhez.

 

Európa és az új magyar szociáldemokrácia

 

Európai integráció: a különbözőség ereje

Az új magyar szociáldemokrácia magyarság és európaiság közösségének modern programja. Számunkra egyenrangú és egymást erősítő a nemzeti egység és az európai egység. Az európai uniós tagság olyan gazdasági és kulturális jogokat jelent, amelyek által magasabb szintre emelhetjük autonómiánkat. Az Európai Unió olyan államok közötti integrációt jelent, amely kihat a társadalmakon belüli nemzeti integrációra is: a politikai önazonosság mellett felértékelődik a kulturális identitás szerepe. A kultúra jelenti a nemzeti egység egyik legfontosabb feltételét. Éppen ezért, az új magyar szociáldemokrácia számára kiemelten fontos a jó kulturális politika. Nemzetünk erejét kulturális erőnk határozza meg a legerősebben. Az új magyar szociáldemokrácia hisz az egyre szorosabb integrációban, Európa egységessé válásában. Az egységes Európa azonban csak a kultúrák egymás iránti kölcsönös tiszteletén alapulhat. Az új magyar szociáldemokrácia elutasítja a homogén Európát, de hisz abban, hogy a kultúrák találkozása, egymás megismerése erősíti a közös Európa elfogadottságát, és sikerét a globalizálódó világban. A szociáldemokraták nem félszívvel, nem fanyalogva, hanem büszkén vállalják Magyarország uniós tagságát. Elutasítják a nagyképű nacionalizmust, a szűklátókörű, bezárkózó politikát, mert hisznek abban, hogy a kultúrák kölcsönhatása erősíti a nemzeti identitást. Az államok integrációja, az európai uniós tagság nem jelenti a nemzeti önazonosság megszűnését, vagy jelentéktelenebbé válását. A nemzetek nemhogy eltűnnének, hanem új virágkoruk kezdődik. A nemzetekre fontos feladat vár, csakhogy ez a nem a nemzetállamok egymástól elkülönítő szerepének erősítése, hanem az államhatárok gyakorlati eljelentéktelenítésével a közösség vállalása, s ebben az új keretben a nemzeti identitás büszke vállalása és erősítése. Az Európai Unió, s az integráció folyamata kihat a magyar nemzet belső integrációjára is. Az állampolgári önazonosság mellett felértékelődik a kulturális önazonosság szerepe is: nyelvünk, kultúránk és tudásunk biztosítja mindenkori függetlenségünket a világban és Európában. A nemzeti keretbe való bezárkózás a sikertelen múlt, az európai uniós tagállam, együttműködő Magyarország a sikeres jövő.

 

A kisebbségek nagysága

A kisebbségek Európa gyöngyszemei. Védelmük nem pusztán politikai stabilitási kérdés. Európa kisebbségei felbecsülhetetlen mértékben gazdagítják az európai kultúrát, és példát mutatnak nemzeti-nemzetiségi identitásból. Az Európai Uniós tagság egyben a magyarság újraegyesítését is jelenti. Elindul az a folyamat, amelynek eredményeképp valóban megszűnnek a határok magyar és magyar között, honfitársaink s a nemzet egésze jogaiban és lehetőségeiben egyre gazdagabb lesz. Kisebbségeink többé nem a mesterségesen keltett viszály okai, hanem az együttműködés katalizátorai. Trianon évszázados fájdalma és traumája most oldódhat. Az új magyar szociáldemokrácia aktív szerepet játszik ebben. Vállaljuk és határozottan végigvisszük a nemzet újraegyesítésének programját. Kisebbség azonban számtalan formában létezhet. Az Európai Uniós tag Magyar Köztársaság nem lehet a szegényektől, a romáktól, a bevándorlóktól, a fogyatékosoktól, az idős emberektől falakkal elszigetelt, önző polgárok országa. Az új magyar szociáldemokrácia Európa-politikájának egyik pillére a kisebbségek jogainak és kulturális identitásának védelme, s ennek érdekében a pozitív diszkrimináció eszközeit is igénybe kívánja venni.

 

A magunk javára formáljuk Európát

Az új magyar szociáldemokrácia szerint a hazafiság mércéje az Európai Unióban nem a minél hangosabb bírálat lesz, hanem az érdekérvényesítés, a formáló erő. A nemzeti érdekeket nem az védi jól, aki a bezárkózást, a nacionalizmust hirdeti, hanem az, aki úgy képes formálni a folyamatosan változó Európát, hogy abban Magyarország minél sikeresebb legyen. Téved, aki azt gondolja, hogy melldöngetéssel, kivagyisággal érvényesülni lehet Európában. Európa elegáns ház. Aki dörömböl az ajtaján, az a küszöbig sem jut. Mi, szociáldemokraták örömmel lépünk be ebbe a házba, és megfontoltan, határozottan, kulturáltan képviseljük majd Magyarország érdekeit. Bentről változtatunk, nem pedig kívülről ordibálunk. A határozottság nem harsányság. Magyarország sikeres Európa-politikájának zálogát az alkalmazkodóképesség és az alakító erő egységében látjuk. Hagyományaink tiszteletében s ezzel együtt az újra való nyitottságban. Barátokat keresünk Európában, nem ellenségeket. Ezért az új magyar szociáldemokrácia Európa-politikájának másik pillére az aktív, kezdeményező diplomácia.

 

Globalizáció, integráció és nemzet

Közhely, de igaz: a globalizáció adottság, amellyel együtt kell élnünk. A globalizáció azonban kettős hatású folyamat. A szociáldemokrácia nem egyszerű igennel válaszol rá, hanem egy igennel és egy nemmel: minden erővel támogatja pozitív tendenciáit, de vissza kívánja szorítani káros, negatív mellékhatásait. Az új magyar szociáldemokrácia pozitívan viszonyul a globalizációhoz addig, amíg az a jólét kiterjesztését és a szabadságjogok erősítését jelenti a világ számára. Magyarországnak érdekében áll, hogy élni tudjon a technikai és információs forradalom lehetőségeivel. A gazdasági globalizáció azonban nem jelentheti az államok vagy nemzetközi közösségek vereségét a multinacionális vállalatokkal szemben. Hiszünk a komparatív előnyök kiaknázásán alapuló szabad kereskedelemben, de nem hiszünk a kartellek által irányított globális világban, nem hiszünk a spekulációs tőke korlátlan szabadságában. Az államnak élnie kell erejével, s a globalizáció előnyeit használva, védeni és elősegíteni saját társadalmának érdekeit. Félreérthetetlenül ki kell mondani és érvényesíteni, hogy a globalizáció nem jelentheti a népek, nemzetek, sőt akár annál kisebb egységek identitásának csorbítását. Az Európai Unió története eddig is azt bizonyította, hogy az integráció, a növekvő jogi, politikai egység együtt jár a régiók önállóságának fejlődésével, ezért az új magyar szociáldemokrácia vallja, hogy az integráció sikerének egyenesen előfeltétele a kulturális sokszínűség, a nemzeti kultúrák önállósága és együttműködése. A globalizáció korában az államokra új szerep vár: az állam joga és kötelessége a nemzeti identitás védelme, a kulturális protekcionizmus. Támogatjuk a globalizációt, amíg az a kultúrák kölcsönös megismerését és egymásra hatását jelenti, de ellenezzük azt, ha az erőszakos uniformizálás irányába hat.

 

Magyarország kinyitja kapuit

A magyarság befogadó, integráló nemzet. Történelmünk örökségeként tanultuk meg: a hozzánk érkező és nálunk letelepedő külföldiek erősítik nemzetünket. Ezért Magyarország tágra nyitja kapuit az Európai Unió polgárai előtt. Akár vendégségbe jönnek hozzánk, akár letelepedni szándékoznak. Az új magyar szociáldemokrácia elutasítja a rasszizmus, az idegengyűlölet és a vallási türelmetlenség minden – burkolt vagy nyílt - formáját. A „nyitott kapuk” elvének azonban gátat szab Magyarország teherbíró képessége. A harmadik világ sors- és politikai üldözötteinek befogadása nem lehet a nyomor újratermelője. A befogadás feltétele az Alkotmány, az emberi jogok és a magyar kultúra tisztelete, a közösség vállalása a magyar nemzettel, valamint a gazdaság teherbíró képessége. Ezért cserébe a magyar szociáldemokraták a szabadságjogok és a kulturális önazonosság tiszteletét, megőrzésének lehetőségét, munkát, megélhetést, valamint az állampolgári jogokat kínálják újdonsült honfitársainknak. A bevándorlás problematikája ma még távolinak és jelentéktelennek tűnik. De Magyarországnak egy új korszak kezdetén fel kell készülnie és átgondolt, a társadalommal megvitatott bevándorláspolitikai stratégiával kell rendelkeznie.

 

Az állam és az új magyar szociáldemokrácia

 

Partnerség állam és állampolgár között

A rendszerváltás véget vetett a mindenható állam korának. Világos volt, hogy milyen államot nem akar a társadalom, ám annál kevésbé volt egyértelmű, hogy milyet akar. A jövőt illetően sok helytálló elképzelés számos irreális gondolattal vegyült, s az állam feladatairól és jellegéről nem alakult ki egyetértés. Leghatározottabban és legegyértelműbben a liberálisok fogalmazták meg véleményüket, s a jobboldal sem maradt adós az álláspont kifejtésével. A szociáldemokrácia mindezideig csupán viszonyrendszert alakított ki. Elutasította a jobboldal véleményét, s bár valójában nem értett egyet vele, jobb híján azt mondta, amit a liberálisok gondoltak. Másfél évtized tapasztalata alapján elérkezett az idő, hogy tisztázásra kerüljön magyar szociáldemokrácia és állam kapcsolata. A jobboldal az állampolgárt az állam alárendeltjének, az állam szolgájának tekinti. Számára az ember annyiban fontos, amennyiben akár az államhoz, akár a nemzethez értéket tesz hozzá. A konzervatív állam kiskorúnak tartja az embert az önállóságra. A liberalizmus a gyenge állam és az állampolgár viszonyát állítja a középpontba. A liberális politika szerint az állampolgár saját maga alakítja életét és sorsát, mert képes megteremteni saját szabadságának feltételeit. A liberális állam visszavonul az állampolgárok iránti felelősségvállalástól. Inkább saját hatáskörének csökkentését vállalja, minthogy újra és újra aktív szerepkörben lépjen fel.

 

A kisebb, ám aktív, szolgáltató állam

Az új magyar szociáldemokrácia kisebb államot akar, de ez a csökkentés nem lehet öncélú. Az államnak nem visszavonulni kell, hanem hatékonyabban kell működnie. Önkorlátozónak kell lennie, de ez nem passzivitást, ellenkezőleg aktív szerepvállalást jelent. Az állam alapvető funkciója hogy jogalkotással, törvényhozással keretet és lehetőséget teremtsen állampolgárai számára, továbbá szavatolja a polgárok biztonságát és betartassa a törvényeket. Szervezze és magas színvonalon végezze a közügyek intézését, s rendelkezzék az állampolgárok által befizetett adók újraelosztásáról.

Az új magyar szociáldemokrácia partneri viszonyt ajánl állam és állampolgár között. Jogok és kötelezettségek kölcsönös rendszerét kínáljuk, amely világos, igazságos, betartható és számon kérhető. Ez a partneri viszony kényszeríti ki az állam önmegtartóztatását és erősíti az állampolgári öntudatot. A partneri viszony a jogok és kötelezettségek pontos ismeretén és betartásán túl a bizalomra épül. A bizalmat azonban csak úgy nyerheti el az állam, ha átlátható és ügyfélbarát. Ha a Köztársaság polgárai értik és elfogadják az egyes intézmények létét és működését. Ha a hivatalokban általánossá válik az a szemlélet, hogy az állampolgár ügyfél, akinek adóforintjai tartják fenn a hivatalt, és aki ezért gyors és magas színvonalú kiszolgálást érdemel.

 

Gazdaság: az állam nem fékez, hanem gyorsít

Az új magyar szociáldemokrácia gazdaságfilozófiájának középpontjában az aktív, cselekvőképes állam áll, amely partnernek tekinti a magánszférát. Az állam csak olyan mértékben avatkozik bele a magángazdaság folyamataiba, amely biztosítja a szabályok betartását, a folyamatos jólét emelkedését, a munkavállalói jogok érvényesülését és a növekedés feltételeinek megteremtését. Az állam feladata a gazdasági növekedés gyorsítása, nem pedig a fékezése. Világos és egyértelmű, hogy hazánkban az előrelépés, az életminőség színvonalának emelése, s a társadalmi-gazdasági versenyképesség növelésének legfőbb gátja országunk infrastrukturális elmaradottsága. Az új magyar szociáldemokrácia szerint ezért az esélyteremtés politikájának legfontosabb feladata az infrastruktúra fejlesztése. Ezen a területen az állam aktív szerepvállalására van szükség, de az infrastrukturális beruházások megvalósításához nélkülözhetetlen a magántőke partnersége. Az infrastruktúra fejlesztése nem más, mint befektetés a jövőbe. Ez alapozza meg a gazdaság általános növekedését, és ezáltal a polgárok jóléti színvonalának emelkedését. Az új szociáldemokrácia a feltételek, a háttér megteremtését ajánlja a magánszektornak. Cserébe a tisztességes piaci verseny szabályainak betartását várja el. Ám „tisztességes verseny” alatt a szociáldemokrácia többet ért, mint a liberalizmus. A liberálisok szabad versenye, „vadkapitalizmusa” pusztán a fogyasztás kielégítésére, a kereslet és kínálat által meghatározott termelésre vonatkozik. A szociáldemokrácia tisztességes versenye azonban figyelembe veszi az emberek életminősége, és jogai által támasztott követelményeket. A magánvállalatoknak tekintettel kell lenniük egyrészt a környezet, a természet védelmére, másrészt a fogyasztók megfelelő tájékoztatására és védelmére. A liberálisok szabad piaci versenye nem, de a szociáldemokraták tisztességes piaci versenye figyelembe veszi a környezet védelmét, és tiszteletben tarja a fogyasztók jogait.

Munkahely, munkahely, munkahely! A létbiztonság feltétele a biztos megélhetés, a munkavállalás. Az új jóléti állam feladata, hogy aktív foglalkoztatáspolitikájával és munkahelyteremtő programokkal felszámolja a tartós munkanélküliséget, segítse az átmenetileg munka nélkül maradók foglalkoztatását, valamint érvényt szerezzen a csökkent munkaképességűek, fogyatékosok munkához való jogának, ezáltal minimális szintre szorítsa le a munkanélküliséget. A diktatúra szomorú öröksége, hogy a munkavállalók érdekképviselete nem volt képes megerősödni az elmúlt másfél évtizedben. A szakszervezetek iránti bizalom indokolatlanul alacsony, az állampolgári aktivitás ezen a téren is gyenge. Ezért az új jóléti állam feladata a munkavállalók érdekérvényesítő képességének erősítése, a munkaadókkal szembeni kiszolgáltatottságának védelme. Az új magyar szociáldemokrácia hisz az érdekegyeztetésben, ugyanakkor a gazdaság fejlődése, a munkahelyek biztonsága érdekében ezen a téren is konszenzusra van szükség munkaadók, munkavállalók és az állam között. Az új magyar szociáldemokrácia érdekelt az erős érdekképviseletben és partnerséget ajánl a működő és erősödő szakszervezeteknek.

 

Az új szociáldemokrácia társadalomképe: a felemelkedés esélye

 

Senki sem marad magára

Államfelfogásából következően az új magyar szociáldemokrácia programja igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően alakítja partneri viszonyát a társadalom különböző csoportjaival. Differenciált politikára van szükség, hiszen a magyar társadalom nem alkot egyszínű egységet, ezért mindenki számára meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást. Az új magyar szociáldemokrácia igényli és támaszkodni kíván a modern társadalomtudományok eredményeire. A most lezárult korszakot, a rendszerváltás korát nem ismerjük elég alaposan. Különösen a társadalom szerkezetében bekövetkezett változásokról, a társadalmi mobilitás irányáról nem rendelkezünk kellő ismeretekkel. Az átalakult és differenciálódott magyar társadalom képének felvázolása sürgető feladat, s az előrelépés fontos feltétele.

 

Segítséget a legszegényebbeknek

Ahhoz jusson el a segítség, aki rászorul. Kétmillió magyar ember él a létminimum környékén. Minden öt magyar emberből egy anyagi és lelki segítségre szorul. A modern szociáldemokrácia meghatározó és lényegi jellemvonása kell hogy a legyen a szegénység elleni fellépés és küzdelem. Egész térségek, körzetek záródtak ki a gazdasági fejlődésből. A korábban elmaradt infrastrukturális beruházások, a magyar társadalmon belül is elindult gettósodás és esetenként a hibás gazdaságpolitikai döntések okozta lassabb fejlődés együttesen teremtette meg azokat a csoportokat, ahol az állam esélynyújtása önmagában nem elég. Aki fuldoklik, azt nem úszni kell tanítani. Annak segítséget kell adni. A magyar szociáldemokrácia egyik legfőbb feladata, hogy a magyar társadalom legszegényebb rétegéhez elérjen a segítő kéz, s közben társadalom jobb sorban élő csoportjainak érdekkijárói ne vegyék el azt, ami nem nekik jár. A szociáldemokratáknak fel kell tehát adnia a passzív állam rendszerváltás utáni hitét és helyette az önkorlátozó, ám aktív államot kell helyeznie, amely szolidáris a legszegényebbekkel is. Az új magyar szociáldemokrácia társadalompolitikájának egyik prioritása tehát a szegényekkel való szolidaritás, s a szegénység elleni harc.

 

Nyitott kapukat a középen állóknak

Magyarországon ma nincs egységes középosztály. A társadalom többsége ugyan nem tartozik se a szegények közé se a vagyonosok közé, e többség mégsem képez világosan körülírható egységet. A magyarországi középen állok úgy társadalmi státuszukat, mint vagyoni helyzetüket tekintve igen széles skálán, egymástól is igen távollevőként helyezkednek el. A középen állók felső rétege és alsó hányada között nagyon jelentős a különbség, s ez a differencia az elmúlt évtizedben nem csökkent. A középen állókat ezért ma elsősorban nem a nyugat-európai társadalmakra jellemző horizontális sokszínűség, hanem a vertikális különbség, a vagyoni és érvényesülésbeli különbözőség jellemzi. Az új magyar szociáldemokrácia célja, hogy biztosítsa és felgyorsítsa a felemelkedés esélyét a középen állók különböző csoportjai, rétegei között. A ma meghatározó horizontális különbség helyére a magas színvonalon stabilizálódott vertikális sokszínűséget kívánja elérni. A baloldalnak minden kétséget kizáróan a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, az önfoglalkoztatók a kis- és középvállalkozók érdekeit kell megkülönböztetett figyelemmel kísérnie és támogatnia, egyben garantálni kell, hogy a középen állók által befizetett adókból, az állam egyik legtekintélyesebb bevételi forrásából – e társadalmi rétegek számára is hatékony egészségügyi szolgáltatást, oktatást, önkormányzatokat, biztosító rendszereket, szolgáltató államot működtetünk. Az új magyar szociáldemokrácia társadalompolitikájának a másik prioritása tehát a felemelkedés esélye, a magas színvonalon stabilizált, sokszínű ám egységes középosztály megteremtése.

 

Garanciákat a tehetőseknek

Az új szociáldemokrácia nem tekinti ellenségnek a jómódúakat, nem bünteti a vagyongyarapodást. Az új szociáldemokrácia igazságosságot ajánl a vagyonosoknak, cserébe az önkirekesztés megszüntetését várja. Egy modern és sikeres országban a leggazdagabbak felelősségvállalása, aktív társadalmi bevonódása ellensúlyozza a vagyoni egyenlőtlenségek igazságtalanságát. Minél nyitottabb egy ország gazdasági elitje, annál jobban teljesít az egész társadalom. Nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy a vagyonossá válást szégyelleni kénytelen gazdasági elit bezárkózzon és elbújjon társadalmi kötelezettségei elől. Az új szociáldemokráciának nagyobb társadalmi felelősségvállalás igényét fogalmazza meg egyben a méltó lehetőséget biztosítja a legvagyonosabbak számára, hogy példát mutassanak a társadalomnak: a siker megérdemli a jutalmat.

Előítéletmentes, partneri kezet nyújtunk és segítséget kérnünk a társadalom legszerencsésebbjeitől, hogy lépjenek fel az igazságos és békés magyar fejlődés érdekében. Az új jóléti állam a társadalmi békét úgy tartja fenn, hogy szolidáris a legszegényebbekkel, lehetőséget ad felemelkedésre a középen állóknak és nyugalmat biztosít a tehetőseknek. 20

 

Az új jóléti állam: esélyteremtő és szolidáris állam

Ki kell mondanunk: a mai Magyarországon még mindig túl sokan vannak olyanok, akik nem esélyre várnak, hogy felemelked-hessenek, hanem mentőövre, hogy életben maradhassanak. Legszegényebb kétmillió honfitársunk kétharmada kap valamilyen rászorultsághoz kötött segélyt, egyharmaduk viszont kikerült a rendszerből, és semmilyen segítséghez nem jut hozzá. Az utóbbi évtizedben a szegények felének helyzete romlott, és közel ugyanennyien vannak, akiknek változatlanul rossz a helyzete. Az elmúlt öt évben szűkültek az állami segélyezés keretei. A legriasztóbb adat, hogy a romló helyzet 100 ezer gyermeket érint. Létminimum alatt élő szegények, gyakran diszkriminált romák, kiszolgáltatott nők, egyedül élő időskorúak, élhető életre vágyó fogyatékosok: néhány társadalmi csoport, amely számára az esélyteremtés nem elég. Ők azok, akiket sem a piac, sem a civil szféra nem tudott elérni. A mentőövet csak az állam tudja biztosítani. Az esélyteremtő állam kevés: a legszegényebbek számára nem ad biztonságot. Aktív, cselekvő államra van szükség. A kérdés tehát nem az, hogy minimális vagy nagy, erős államra van szükség. Az új jóléti állam aktív ott, ahol szükség van rá, de ez a szerepvállalás nem irányítást, hanem partnerséget, együttműködést, kapcsolatépítést, koordinációt, társfinanszírozást jelent, együtt a piac és a civil szféra szereplőivel. Az új jóléti állam elutasítja a negatív diszkrimináció minden formáját, de a szegénység és nyomor megszüntetése érdekében elfogadja a pozitív diszkrimináció szükségességét. Az új jóléti állam feladatait magas színvonalon kell, hogy teljesítse, hiszen csak így lehet partnere az állampolgároknak. Az állam feladata a biztonság megteremtése, olyan feltételek biztosítása, melyek között az állampolgárok nyugodtan élhetnek. Az új szociáldemokrácia elfogadja és támogatja a piaci szereplők aktív részvételét az egészségügyben és az oktatásban. Egy sikeres és jómódú ország nem képzelhető el magánkórházak, magániskolák és magánegyetemek nélkül. Ugyanakkor az új jóléti állam feladata, hogy a legszegényebbeknek, a rászorulóknak biztosítsa az egészségügyi ellátás és az oktatás magas színvonalát. Egyetlen ember sem fosztható meg az egészséghez való jogától, egyetlen tehetség sem maradhat kiaknázatlan pusztán azért, mert nem tudja finanszírozni ellátását vagy képzését. Az új szociáldemokrácia célja a család demokratizálása. A család évtizedek óta tartó válságát a konzervatív, avítt felfogás okozza, amely szerint a nő helye a konyhában van, s a férfi az úr a háznál. A család demokratizálása a nők, az anyák egyenjogúsítása. A családfői szerepet nem a nemi hovatartozás jelöli ki. Az új jóléti állam feladata megszüntetni a „karrier vagy gyerek” csapdáját. Az új jóléti állam az anyaságot hivatásnak ismeri el, ahol a nőket megilleti a tehetségükhöz és az addig elért szakmai karrierjükhöz méltó támogatás. A gyermekvállalás nem jelentheti a karrier, az egyéni érvényesülés derékba törését. Alapvetően fontos, hogy a család tiszteletben tartsa a gyermekek jogait, hiszen a gyermek nem a szülők tulajdona. A gyermekeket jogok illetik meg, ugyanakkor felelősséget is kell vállaljanak szüleikért, azok időskori nyugalmáért.

 

Egyenrangú partner: a civil társadalom

A hazai civil társadalom fejlettsége viszonylagos: az elmúlt tizenöt évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor még mindig nem tekinthetünk úgy rá, mint a magyar demokratikus társadalom független tartóoszlopára. A civil szervezetek túlnyomó többsége még mindig az állam függőségében él. A szolidaritás nem jelentheti a paternalista befolyást, ezért partnerként tekintünk a civil szervezetekre. Egyes területeken, ahol a fejlődés nem olyan látványos és a civil szervezetek még nem erősödtek meg kellőképpen, továbbra is szükség van állami segítségre, de nem közvetlen beavatkozásra. Általános célként a civil szektor folyamatos függetlenítését kell a szemünk előtt tartani, felismerve, hogy a modern szociáldemokrácia szerint az állam szerepe jelentősen megváltozott: az államnak nem feladata, hogy mindenhol ott legyen, viszont minden eddiginél fontosabb küldetése, hogy megteremtse a civil társadalom számára a fenntartható és biztonságos környezetet.

 

A törvényesség mindenek felett áll

Hazánkban a törvények tisztelete, a szerződések betartása gyenge. Márpedig csak az a demokrácia lehet erős, ahol a törvény az úr. Ahol a törvény előtti egyenlőség a legszigorúbb szabály. Amíg a társadalom nem érzékeli azt, hogy a politikusok körében is a jogkövető magatartás az általános, amíg nem érzékeli, hogy törvényszegést felelősségre vonás követ a hatalom minden szintjén, addig nem lesz bizalom az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a törvényhozók iránt.

A Köztársaság azonban nem csupán a törvényekben él, hanem az íratlan szabályok tiszteletében is. Az életnek, a politikának vannak olyan területei, amit írott törvények nem tudnak szabályozni. A politikának fel kell nőnie az állampolgárok elvárásaihoz: felelősen kell képviselnie a politikai és erkölcsi normákat. Az életnek, a politikának vannak olyan területei, amit írott törvények nem tudnak szabályozni. Vannak láthatatlan határok, amelyeket sem a politika, sem az állampolgár nem léphet át. Azokat az íratlan szabályokat, amelyek nem kikényszeríthetők, de a politika minden szereplője morális kötelességének érez betartani. Az új magyar szociáldemokrácia fontos célja, hogy megteremtse és megszilárdítsa a jogbiztonságot, tudatosítsa a szerződések szentségét. Tartja magát a szokásjoghoz. Még akkor is, ha politikai ellenfeleink folyamatosan átlépik a határokat.

A zöld szociáldemokrácia

 

Összhangban a természettel

Az új magyar szociáldemokrácia harmóniára törekszik a társadalom és a természet érdekei között, mert hisz abban, hogy életképes emberi társadalom csak élhető természetben létezhet. A rendszerváltozás után a magyar politika csak kampányszerűen foglalkozott a természet, a környezet értékeinek védelmével, de nem tudott programot megfogalmazni a szükséges cselekvéseket illetően. Nincsenek erős környezetvédelmi mozgalmak, de van erősödő környezettudatos gondolkodás a társadalomban. Az új magyar szociáldemokrácia programja a zöld rendszerváltás programja. Kiemelten fontos, hogy a következő generációk számára élhető környezetet hagyjunk hátra, de éppen ilyen fontos az is, hogy a jelen embere összhangban élhessen környezetével. A természeti értékek károsításának visszaszorítása nem kizárólag a baloldali politika feladata. Az európai szociáldemokrácia mégis kiemelten kezeli a zöldpolitika kérdését, tudván, hogy a gazdasági érdekekkel egyenrangú az ember és környezetének megóvása.

A környezet- és természetvédelem, az életminőség javítása határokon átívelő feladat. A globális hatások miatt kettős feladat áll a környezetpolitika előtt. Helyi szinten is törekedni kell a környezet/természet érdekeivel, értékeivel összhangban lévő politikai döntések meghozatalára – éppen a regionális vagy akár globális hatások, következmények miatt. Ugyanakkor a globális folyamatok helyi hatásai, illetve ezek szabályozása miatt túl kell lépni az országhatárokon, nemzeti szuverenitáson, és olyan együttműködéseket kell létrehozni, melyek szintje a regionálistól a globálisig terjed. A rendszerváltás után sem szorult vissza az a paternalista szemlélet, amely mindent az államtól várt el, illetve az állammal szemben fogalmazott meg. Pedig a piacgazdaság körülményei között – elsősorban – éppen az államon kívüli szereplők gyakorolnak komoly befolyást a környezetre, így sok esetben hozzájuk köthetőek a környezetet károsító döntések, magatartások. A rendszerváltozás utáni másfél évtizedben, ahogyan a civil szféra egésze, úgy a környezetvédő mozgalmak sem voltak képesek a politikai, gazdasági döntéseket lényeges módon befolyásolni. A környezetvédő szervezetek szakértelmét és probléma-orientált tevékenységét ugyanakkor az állam sem nélkülözheti. Az államnak ezért aktív szerepet kell vállalnia, és partnerként kell maga mellé emelnie a civil szervezeteket. Az államnak a koordináló szerepet kell betöltenie a gazdasági szereplők, a piac és a civil szervezetek között. A partnerség mellett azonban az államnak példát is kell mutatnia. A kormányzati döntések meghozatala előtt minden esetben meg kell vizsgálni azok környezetre, természetre, életminőségre gyakorolt hatásait. Ha ezek túlzóan negatívak, akkor a gazdasági és egyéb haszon helyett a környezetvédelem érdekei előrébb valóak. Az államnak ilyenkor önkontrollt kell gyakorolnia a jövő biztonsága érdekében.

A környezet védelme, az egészséges és minőségi élet biztosítása, a természetes erőforrások pazarlásának megállítása, az újrafelhasználás megszervezése aktív állami szerepvállalást igényel, de együttműködésben a civil szférával, a gazdasági élet szereplőivel és az állampolgárokkal. Hasonlóan állami és állampolgári feladat a bölcsőtől a sírig tartó ökoszemléletre való nevelés.

 

Jövőorientált energiagazdálkodás

A mindennapokban felhasznált különféle energiaforrásokra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha végtelen mennyiségben állna rendelkezésünkre. Az új magyar szociáldemokrácia programja egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy ráébressze a társadalmat arra, mi magunk vagyunk jövőnk elsődleges alakítói, amikor a körülöttünk lévő természet erőforrásaira támaszkodunk. Két lehetőség áll előttünk, hogy a jövő energiaellátását biztosítsuk. A megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése támogatást igényel az államtól és a piaci szektortól egyaránt, bár – főleg az Európai Unióhoz most csatlakozott országokban – ez az irány még kezdetleges. Lehetőségünk van ugyanakkor saját magatartásunk átformálására. Tudatosítanunk kell, hogy a jelenleg használt energiaforrások előbb-utóbb kimerülnek, ezért önkorlátozással kell élnünk. A legtöbb megtermelt energiát ma a településeken és a településekért használják fel, és ennek jelentős hányadát fogyasztja a lakosság. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, valamint a szennyező hatások csökkentésének előmozdítása elsőbbséget kell, hogy kapjon minden városfejlesztési koncepcióban. Az energia a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a javuló életminőség fontos eleme. Az üvegházhatást okozó és más gázok légköri kibocsátásának szabályozása egyre inkább az energia termelésének, továbbításának, elosztásának és fogyasztásának hatékonyságán, valamint a környezeti szempontból elfogadható energiarendszerek, különösen az új és a megújítható energiaforrások minél szélesebb alkalmazásán kell, hogy alapuljon.

 

Körültekintő településgazdálkodás

Településeink, városaink rohamos fejlődése gyakran hagyja figyelmen kívül a természet érdekeit. A városok átgondolatlan fejlesztése csapdába zárja a városlakókat azzal, hogy károsítja a természeti környezetet és a fenntartható fejlődéshez szükséges erőforrásokat. A városokat újabb városok vesztik körül, amelyek között nem jut hely a természeti környezetnek, ezzel azonban a fejlődésnek is kényszerűen vége szakad. Az új magyar szociáldemokrácia programja ezért elérkezettnek látja az időt arra, hogy a városfejlesztési koncepciókban előtérbe kerüljenek a természeti környezet szempontjai. Ahogyan a városlakók egészsége sem csupán az egészségügy feladata, úgy a biztonságos lakóhelyet adó városok fejlesztése is összehangolt kormányzati cselekvést követel meg. Az infrastruktúra-fejlesztés kettős célt szolgál. A szociáldemokrácia hisz abban, hogy új, jobb minőségű utak építése, a csatornázottság szintjének növelése lehetőségeket teremt az ország számára. Az infrastruktúra átgondolt fejlesztése ugyanakkor a környezettel való nagyobb összhangot is szolgálja. Településeinken egyre több hulladék keletkezik, amelyek között egyre több a természetet tartósan károsító. Ezért olyan hulladékgazdálkodási programot kell megvalósítani, mely nem csupán a gazdaságosság szempontjait veszi figyelembe. A fenntartható fejlődés feltétele, hogy ne csak a külső hatásokkal legyünk képesek megbirkózni, hanem saját tevékenységünk feleslegével is. Ember és természet harmóniájának egyik legnagyobb ellensége a pazarlás. Ha felelőtlenül bánunk a rendelkezésre álló erőforrásokkal, ha csak a mában gondolkodunk, de a holnapban már nem, akkor felesleges erőszakot teszünk saját környezetünkön. Pazarlás helyett tehát felelős és átgondolt településgazdálkodásra van szükség, arra, hogy takarékosan, szükségleteink szerint bánjunk a természettől kapott adománnyal.

 

Környezettudatos nevelés

Annak tudatosítása, hogy a természeti környezet megóvásra, a benne élő ember tiszteletére érdemes, nevelési kérdés. Az állam és a civil szféra együttműködésére van szükség, hogy az utánunk következő generációk tisztában legyenek a környezet múlandó és sérülékeny értékeivel. Iskolában és iskolán kívül egyaránt szükség van arra, hogy a gyermekek, a fiatal generációk tudatában legyenek ember és természet kapcsolatának környezettudatos szabályaival. Akár az oktatás intézményesített keretei között, akár az iskolákon kívül arra van szükség, hogy a gyermekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a természettel, így felismerve annak értékeit, és azt, mivel járulhatnak ők hozzá ezeknek az értékeknek a megőrzéséhez. A szülőket a gyermekeken keresztül kell megnyerni a környezettudatos gondolkodásnak. A természetet károsító megrögzött szokások megváltozását aligha érheti el az állam, de elérheti a gyermek, akinek érdekét a szülők képesek felismerni.

 

Európai együttműködés a természeti értékekért

Sem a környezeti érték, sem a természetrombolás nem ismer határokat. Az Európai Unió folyamatos bővítésének időszakában ezért az új magyar szociáldemokrácia programja kezdeményező szerepet szán Magyarországnak az európai és a regionális szintű ökológiai programok megvalósításában. A határokat átlépő környezetszennyezést a többi között a tiszai ciánszennyezés következtében megtapasztalhattuk az elmúlt időszakban. Ebből okulva, kettős feladat áll előttünk. Az államnak törekednie kell a nemzetközi egyezmények betartására és betartatására, a civil szervezeteknek pedig keresniük kell a kapcsolatot partnereikkel a többszintű együttműködés kialakítása érdekében. Önmagában sem egyik, sem másik fél fellépése nem elegendő a természet megóvása érdekében. Folyamatos kommunikációra van szükség azokkal az országokkal, amelyek hatással lehetnek a magyarországi természeti értékek állapotára. Megbízható monitoring-rendszert kell felállítani és működtetni annak érdekében, hogy megelőzhetőek vagy minimalizálhatóak legyenek az országhatáron kívülről érkező környezetszennyező hatások.

 

A jövőt megtartó fejlődés

Természetes, hogy Magyarországon a rendszerváltás után a minél nagyobb jólét, a növekvő fogyasztás központi szerepet kapott a társadalomban. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el arról, hogy a mértéktelenné váló fogyasztással az emberiség saját jövőjét éli fel. A szociáldemokrácia egyensúlyra törekszik a fogyasztás és a rendelkezésre álló erőforrások között, azért, hogy a magasabb életminőség ne csak pillanatnyi eredmény legyen, hanem hosszú távon is megőrizhető állapot maradjon. Most egyszerre több szempontot is figyelembe kell vennünk. Magyarország elmaradottabb térségei számára biztosítani kell a dinamikus fejlődés lehetőségét, egyúttal azonban egy jövőorientált fogyasztási modell megteremtését tűzzük ki célként, amely az elért eredményeket nem áldozza fel a pillanatnyi jólétért. A jövő egyensúlya az az állapot, amelyben összhang van a jólétre irányuló jogos igények és a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása között. Az elmaradott térségek fejlődése nem alapulhat a pazarláson, a véges erőforrások kimerítésén. A felelős baloldali politika előnyben részesíti az ésszerűen megszervezett termelést és beruházásokat, a csak a jelen érdekeit látni akaró, önmagát becsapó mértéktelenséggel szemben.

 

Csak egészséges környezetben élhetünk egészségesen

A természet és a társadalmi-gazdasági fejlődés összhangja meghatározza az emberek egészségi állapotát. Az egészség így attól függ, képesek vagyunk-e sikeresen kezelni a fizikai, szellemi, biológiai és a társadalmi-gazdasági környezet kölcsönhatásait. Az egészséges környezet a szociáldemokrácia számára az esélyegyenlőség alapfeltételei közé tartozik. A leszakadó térségek fejlődésének, egyúttal a környezettel való harmonikus együttélésnek záloga, hogy a higiénia, a biztonságos víz- és élelemellátás mindenki számára elérhető legyen.

 

Épített környezet, hagyományok, kultúra

Magyarországot kultúrája, hagyományai és nem utolsósorban a magyar nyelv teszi hazánkká. Ebben nincsen különbség az új magyar szociáldemokrácia és más politikai irányzatok között. Mi azt valljuk, hogy a történelem során felhalmozódott emberi értékek nem elszegényednek, hanem éppen gazdagodnak más kultúrákkal történő találkozásokkal. Az eddig összegyűjtött tudást és kultúrát gondoznunk kell, ez azonban egyre kevésbé az állam feladata. A hagyományos közösségek, falvak, a Világörökség részét képező kincseink közös örökségünket jelentik, amelyet nem elzárnunk, hanem megmutatnunk kell a világnak, mert ezzel mindenki csak gazdagodhat. Az ember által létrehozott értékek éppúgy védendőek, mint a természet kincsei. Az új magyar szociáldemokrácia programja számára az épített környezet éppúgy Magyarország gazdagságát képezi, mint egyedülálló természeti értékeink.

Az új magyar szociáldemokrácia programja a változás lehetősége. Annak esélye, hogy Magyarországon egyensúlyba kerüljön szabadság és az igazságosság. Mert Magyarország ma szabad, de igazságtalan. Az elmúlt másfél évtizedben elért sikereink nem lehetnek addig teljesek, ameddig a társadalom nagyobbik része kirekesztetten él. Az új magyar szociáldemokrácia programja ezért a rendszerváltás ígéretének beteljesítése. Arra vállalkozik, hogy korszerű baloldali politikával érje el, hogy Magyarország szabad és igazságos legyen, ahol mindenki szabadon élhet, és ahol létezik közös felelősség egymás iránt. Egy ország, ahol a szolidaritás érzése teremti meg a Magyar Köztársaság egységét. Most újra kell gondolnunk feladatainkat, és újra kell gondolnunk a szociáldemokrácia szerepét a magyar társadalomban. Ma sokkal nagyobb szükség van új magyar szociáldemokráciára, mint eddig bármikor. Vissza kell adnunk a rendszerváltás értelmébe vetett bizalmat, be kell teljesítenünk akkor megfogalmazott céljainkat. Helyre kell állítani állam és állampolgár kapcsolatát, hogy végre megszabadulhassunk a felettünk álló állam kiszolgáltatottságot és cselekvésképtelenséget okozó hamis képzetétől. Az új magyar szociáldemokrácia programja olyan ország megteremtésében hisz, ahol mindenki egyaránt bízhat önmagában, mert megvalósíthatja saját céljait, de ahol senki nem marad magára, mert a társadalom tagjait az egymás iránt érzett állampolgári és emberi felelősség, a szolidaritás kapcsolja össze. Az új magyar szociáldemokrácia programja olyan Magyar Köztársaság megteremtését tűzi ki céljául, ahol képesek vagyunk a jövőt szem előtt tartani. Nem kockáztathatjuk jövőnket azzal, hogy a jelennek adjuk zálogba lehetőségeinket és biztonságunkat. Nem csupán egymással kell harmóniába kerülnünk, hanem környezetünkkel is. Nem csupán egymás emberi méltóságát kell tisztelnünk, hanem a minket körülvevő, nekünk életet adó természetet is. A Magyar Köztársaságnak korszerű szociáldemokráciára van szüksége ahhoz, hogy a rendszerváltás ígéretei és reményei beteljesülhessenek. Európai uniós tagságunknak is ezeket a célokat kell szolgálnia. A Magyar Köztársaság akkor lehet az Európai Unió megbecsült tagja, ha meg tudjuk mutatni magunknak és az európai közösségnek, hogy céljaink megvalósításához képesek vagyunk biztosítani a továbblépés lehetőségét, és meg tudjuk ragadni az esélyt magunk számára a korszerű, szabad és igazságos XXI. századi Magyarország megteremtéséhez. Az új magyar szociáldemokrácia programja olyan biztos alap, amely kiindulópontja lehet az MSZP jövőbeli választási és kormányzati programjainak. Az MSZP-nek büszkének kell lennie arra, amit a Magyar Köztársaság érdekében tett. Ez a büszkeség azonban csak akkor érték, ha képesek vagyunk újrafogalmazni céljainkat, ha képesek vagyunk változni, amikor változtatni kell. Az új magyar szociáldemokrácia programja ennek a változásnak a programja, az új magyar szociáldemokrácia korszakának programja.